Egy egész napos elfoglaltság

Minap Kutya és Konyha blogján böngészve tudatosult bennem, hogy elindult az idei spenót dömping, én pedig még mindig csak a bébiételes üvegeken keresztül találkoztam ezzel a zöld finomsággal. Szégyen. De ez van, mostanában picit lassabban esnek le a dolgok... :) A felismerésen felbuzdulva le is botladoztam a zöldségeshez, ahol azonban egy szikra spenót nem volt. Hihetetlen... De felajánlották, hogy hoznak másnapra, csak vegyek minél többet, mert rajtam kívűl más nem nagyon kereste eddig. Ez is hihetetlen... Noh, lényeg a lényeg, hogy megjött a várva várt spenót, babakocsit telepakoltuk & hoztuk haza a zsákmányt, mint a véres kardot! Innentől azért annyira már nem volt olyan mókás a történet, hiszen ekkora adag spenótot csak a kádban! tudtam kellően megmosni, ami azért kellő elő- és utómunkát is igényelt! Így visszagondolva viszont megérte, mert egy egész napos fáradtságos spenót mosás, szárazás, blansírozás, adagolás után azért a fagyasztóban most ott sorakoznak a smaragdzöld csomagok kicsiben, nagyban, pépesen, darabolva, mindenkinek a szája íze szerint! :) És persze egy ilyen nap után mi más lehetett volna  a vacsora, mint egy kellemesnél klasszisokkal felemelőbb Spenótos tészta kecskesajttal.

   Hozzávalók (2 főre):

   - 25 dkg tészta (most Conchiglie Rigate)

   - 20 dkg friss spenót

   - 2 ek vaj

   - 3 gerezd fokhagyma

   - 3 dkg dió

   - 3 dl tejszín

   - só, frissen őrölt bors

   - 10 dkg lágy kecskesajt

   Elkészítés:

   A tésztát lobogó sós vízben tegyük fel főni. A spenótleveleket bő vízben 3-4szer alapossun mossuk át, az erősebb szárakat távolítsuk el, majd vagdossuk nagyobb darabokra. A vajat egy serpenyőben olvasszuk fel, dobjuk rá a spenótot, a fokhagymát & pár perc alatt fonnyasszuk meg. Közben a durvára aprított diót egy serpenyőben szárazon pirítsuk meg, éppen csak annyira, hogy illatozzon. A spenótot sózzuk, borsozzuk, öntsük fel a tejszínnel, adjuk hozzá a diót & addig főzzük, amíg a mártás besűrűsödik. Pár perc az egész. Mire elkészül, addigra a tészta is al dente & egy szűrés után már önthetjük is a szószra. Tálalás előtt morzsoljuk rá a kecskesajtot, fogyasszuk élvezettel & zsebeljük be az elismeréseket! :)

Egészségünkre!

PS: Egy dolog nem stimmelt csak, hogy a kecskesajt még nem Édesanyám "kecskefarmjáról" való, de mindennek eljön majd a maga ideje! :)