Nem, nem, PP kistestvére nincs úton! Kívánós tudok lenni anélkül is... Most éppen fánkra. És igen, tudom, a fánk szezonról már lekéstem, de nem zavar, fánkra vágytam és kész! Mégpedig valami töltött kalóriabombára. Ennyi! Tekintettel azonban arra, hogy nem vagyok egy nagy fánksütögető - így bevált receptem sincs a témában - Édesanyám receptjét vettem elő, annak legalább ismerem a végeredményét. De a kívánósság nem állt meg egyszerűen a fánknál, így egy picit alakítottam az alaprecepten & már előre csorgott a nyálam a Mogyorós fánkért... :)
Hozzávalók:
- 1 kg liszt
- 6 dl tej
- 10 dkg margarin
- 1 tojás
- 4 dkg élesztő
- 2 ek cukor
- 20 dkg darált, pörkölt mogyoró
- mogyoróvajkrém
- porcukor
Elkészítés:
Az élesztőt langyos tejben a 2 ek cukorral felfuttatjuk. Közben a margarint felolvasztjuk és langyosra hűtjük. Ha ezekkel elkészültünk, akkor a mogyoróvajkrém & a porcukor kivételével mindent egy jó nagy tálban összegyúrunk és addig dagasztunk, amíg egy puha, rugalmas tésztát nem kapunk. Ekkor letakarjuk & kellemesen langyos/meleg helyen duplájára kelesztjük. Ezután kinyújtjuk 5-6mm vastagra majd a kívánt méretűre szaggatjuk. Most jön a kedvenc részem... A kis tésztakorongok felére teáskanállal mogyoróvajkrémet adagolunk (közben pedig igyekszünk nem lenyalni minden adag után a kanalat...), majd egy másik koronggal lefedjük, széleit összenyomkodjuk & további kb 30 percig kelni hagyjuk. Végül a szép nagyra nőtt fánkocskákat forró olajban sütjük (ne túl forróban, csak óvatosan!) & porcukorral meghintve tálaljuk.
Egészségünkre!
PS: És akkor most egy kis önkritika... Mert, hogy a fánk végülis finom lett, de messze nem az igazi... Viszont tudom, hogy miért! :)
1. A fánk sütését máskor véletlenül sem PP altatása utánra időzítem, mert mire kikecmeregtem a gyerekszobából a fánkok picit túlkeltek.
2. Sajnos a mogyoró nem érvényesült annyira a tésztában, mint vártam, valószínűleg elnyomta a mogyoróvajkrém, vagy esetleg dióval karakteresebb lehetett volna.
3. Arra nincs ötletem, hogy 2 főre miért is 1 kg lisztből gyúrtam be a tésztát, hiszen így az egész utcának jutott a fánkokból.
Persze mindezek ellenére lelkesen tápoltunk mindaddig, amíg meg bírtunk mozdulni... :)
1 megjegyzés:
Isteni finom lehet
Megjegyzés küldése